EPÖL
Népvándorláskori, Árpád-kori településmaradványok jelzik az itteni emberi élet folytonosságát. Ma 600-700 között van az itt lakók száma, akik őseiket betelepített szlovák és németek között kereshetik. A múlt században ismert volt vízimalmáról. Későbarokk katolikus temploma műemlék jellegű, természeti értékei közül ismert az érdekes alakú Babály –szikla.
EPÖL JELKÉPEI
Epöl község jelképeinek tervezésénél a történelmi múltra utaló adatok a közelmúltra, a jelenre vonatkozó helytörténeti leírások, az ezekre utaló szimbólumok, címertani elemek, az európai és magyarországi címeralkotás több évszázados hagyományai, valamint a jelenleg érvényes előírások és az elfogadott tervezési gyakorlat voltak a legfontosabb szempontok.
TÖRTÉNELMI ELŐZMÉNYEK
Epöl község már a magyarok honfoglalása előtt is lakott település volt, amit a falu határában előkerült régészeti leletek is bizonyítanak.
Első írásos említése 1225-ből maradt fenn Epely néven. A későbbiekben Epel, Epeei, Epöll és Epely néven említik a különböző források.
Epöl első ismert lakosa és birtokosa Epelyi Vendégi volt, aki 1225-ben az esztergomi káptalan előtt hitelesítette, hogy epelyi földjét, rétjét és haraszt nevű erdőrészét jobbágyainak beleegyezésével Epelyi Benedeknek és fiának Motodnak 4 '/2 márkáért eladja.
Epöl vidékét a tatárok 1242. tavaszán végigpusztították, amit a község lakossága elég hamar kihevert.
Epélyi Benedek családján kívül a királynéknak is voltak birtokai Epölön. Az itt élők egy része hadbaszálló jobbágy volt, más része pedig az esztergomi és budai királyi udvarnak szállított meghatározott mennyiségű bort évente.
V. István király 1270. július 26-án Epölt, valamint bort adományozó jobbágyait az esztergomi káptalannak adományozta. Az epöli jobbágyok ezt zokon vették, mert királyi jobbágyként előnyösebb, kiváltságosabb helyzetben voltak, mint a nagybirtokosok jobbágyai.
IV. László király 1274-ben megerősítette atyjának V. Istvánnak az esztergomi káptalannak tett adományát, amit X. Gergely pápa 1275. január 5-én
Lionban keltezett leiratával hagyott jóvá. Az adományozó okiratban olvasható az alábbi idézet:
„... Ez a falu a királyi asztal, vagyis a budai királyi pince szolgálatára volt (ad Regiom mentem, sen clicém regale de Buda). Az ehhez a földhöz tartozó
szőlőmővesek Magyarország királyainak, a mi ősatyáinknak évenként szolgálatuk címén, ősi kötelezettségük révén bizonyos mennyiségű bort szoktak szolgáltatni, István király őket, valamint a falu, illetve a föld összes szőlőit a felszereléssel, a haszonnal és joggal együtt, a neki és nekünk is kedves esztergomi szent káptalannak ajándékozta... ."
1284-ben IV. László felesége Erzsébet királyné az Epölön lévő birtokaiból, újabb birtokrészt adományozott a káptalannak.
A XIV. és XV. századból két epöli peres ügyről maradt fenn rövid feljegyzés.
Az 1526-os mohácsi vész után a törökök fokozatosan végigpusztították a Duna jobb partján fekvő településeket.
Az esztergomi járás legtöbb falva, köztük Epöl is 1532-ben elpusztult. Több mint száz év elteltével válik újra lakott településsé. Az első magyar betelepülők mellett szlovák és német telepesek is érkeztek a faluba. A református magyarok 1714-ben elköltöztek a faluból. A faluban megtelepedett szlovákok és németek a római katolikus vallású magyarokkal kötött vegyes házasságok következtében a múlt század végére elmagyarosodtak.
A falu férfi lakossága közel 2 évszázadig szén- és kőzetbányászatból élt, ezek megszűnte után pedig a környéken folytattak különböző tevékenységeket. Mindemellett a helybéli lakosság egy része a mezőgazdaságból tartja fenn magát.
EPÖL CÍMERE
A CÍMERTERVEZÉSHEZ FELHASZNÁLT LEGFONTOSABB
SZEMPONTOK
1. A település első írásos említése 1225-ből.
Az Árpád-házi uralkodók királyi birtokain folytatott szőlőtermesztés, az esztergomi és a budai királyi udvarokba évszázadokon keresztül folytatott borszállítás.
2. A község lakosságának magyar, szlovák és német eredete, a római katolikus vallás több évszázados jelenléte.
3. A lakosság egy részének jelenleg is megélhetését biztosító mezőgazdasági tevékenységek.
A fentiek figyelembe vételével Epöl község címerpajzsának a XIII. században használatos lekerekített, hegyes végű, háromszögő pajzsformát alkalmaztunk.
A címerpajzs egy vágással és hasítással 4 részre osztott.
A 1. számú jobb felső mezőben, vörös színű háttérben, zöld kettőshalmon az Árpád-házi uralkodók hatalmi szimbóluma az ezüst (fehér) színű apostoli kettős-kereszt látható. A zöld halmok a községet övező Pilis és Gerecse hegységeket jelképezik. Az apostoli kettős-kereszt ábrázolás az első írásos említés idején még meglévő királyi birtokokat szimbolizálja, melyek ültetvényein termesztett szőlőből a helybéli boros gazdák kiváló minőségű bort készítettek és szállítottak az esztergomi és budai királyi udvarokba.
Az utolsó Árpád-házi király III. András halála után a trónra igényt tartók a kettőskeresztet használják pecsétjükön. Így például Vencel cseh király (1301-1305) ezt véseti viaszpecsétjére, ezzel is hangsúlyozva igényét az országra.
Az általunk alkalmazott kettős kereszt ábrázolást erről a pecsétről kölcsönöztem.
A 2. számú bal felső címer-mezőben kék színű háttérben három aranyszínű búzakalász látható, mely a község jelenlegi lakosságának magyar, szlovák, német eredetét és több évszázados békés együttélését jelképezi.
A búzakalász emellett Jézus Krisztusra és a falu lakosságának vallására utaló szimbólum is. A római katolikus szimbolikában a kalász a szentáldozási ostyát, vagyis Krisztus testét ábrázolja, de jelenti a feltámadást is. Átvitt értelemben jelentheti a kalász a jó magot termelő, Isten igéjére helyesen figyelő embert, aki az utolsó ítéletkor a mennybe kerül.
A 3. számú jobb alsó címermezőben kék színű háttérben bíborszínű szőlőfürt látható zöld levelekkel. Ennek az ábrázolásnak is kettős jelentése és üzenete van. Felhívja a figyelmet arra, hogy az Árpád-házi uralkodók idején az epöli borosgazdák a királyi udvarok, majd a később az esztergomi káptalan borszállítói voltak. A másik üzenete szintén Jézus Krisztusra utaló. Római Katolikus értelmezés szerint ugyanis a szőlőfürt Krisztus kiontott vérére emlékeztet és egyúttal a szentáldozásnál használt misebort is szimbolizálja.
A 4. számú bal alsó címermezőben az Árpád-ház vörössel és ezüsttel (fehérrel) hétszer vágott családi címere látható. Ismeretes, hogy a közeli Esztergom városának, mint egykori királyi központnak több évszázada ez szerepel a címerében.
Miután Epöl évszázadokon keresztül az Árpád-házi királyok birtoka volt ezen ábrázolás átvételével kívántuk kifejezni ezt a jelentős történelmi tényt.
A címerpajzs kiegészítő eleme a pajzs felett lebegő ötágú nyitott, bíbor béléssel ellátott leveles korona és a pajzs alatti sárga színű szalagdíszítés. A sárga szalagon arany betűkkel a település nevének 1225-ben kelt első írásos említése, a felavatás 1998-as évszáma, valamint a község neve szerepel a katolikus vallást szimbolizáló keresztekkel.
Fontos kihangsúlyozni, hogy a leveles korona és a szalagdíszítés nem szerves része a címernek. Sem méltóságot, sem rangot nem fejeznek ki! Díszítésre szolgálnak.
A címeravatásra készített emlékplakettek
EPÖL ZÁSZLAJA
A zászló alapszíne fehér, mely az erkölcsi tisztaságot, az ebből eredő békességet, a megújulást és a másság iránti megértést, a toleranciát jelképezi. A zászló oldalszéleit vörös-zöld-vörös, kifelé mutató farkas fogazat díszíti.
A kereszt rudas zászlóknál a fehér mező felső harmadának tengelyében a nyeles zászlóknál a baloldali harmad tengelyében foglal helyet a címer.
- order tetracycline
- buy cheap victoza
- how to buy zetia online
- how to buy androgel
- buy clomid online uk
